Deutsch English

Szentjóbi Szabó
Rövid családtörténet:
A nemesi levél. A családi cimer. kisrhédei Rhédey Ferenc
A Szentjóbi Szabó család egy bihar megyei magyar nemesi család. Szabó Mihály gróf kisrhédei Rhédey Ferenc szabómestere volt. A címeres levelet Bethlen Gábor adta Rhédey közbenjárására 1618-ban.
Szentjóbi Szabó László Martinovics Ignác Kufstein

A család leghiressebb tagja Szentjóbi Szabó László (1767 – 1795) magyar költö, müforditó, drámairó, tanitó, tanár, nyelvújitó, jogász és forradalmár. László Bihar megye aljegyzője és gróf Teleki Sámuel bihari főispán titoknoka lett. A bibliofil gróf a vagyona nagy részét több mint 40 000 könyv, kézirat és ösnyomtatvány megvásárlására fordította. Teleki alapitotta a Marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárat.

László a felvilágosodás és a francia forradalom hive lett. 1794-ben a Martinovics összeesküvésben való részvételéért halálra ítélték. A büntetést késobb bizonytalan idejü várfogságra változtatták Kufstein várában. A börtönben megbetegedett, és nemsokkal késöbb meghalt.

A Platthy család kastélya. Monor-Újtelep church. Az Országos Rabbiképzö Intézet köszönölevele.

A család más történelmi családokkal lépett frigyre. Szentjóby Szabó Zoltán (1905-1966) megalapitotta a gyülekezetet Monor-Újtelepen. Ö épittette a templomot is. 1944/45-ben elrejtett 5 zsidó polgárt és megmentette barátja, a monori förabbi Pfeiffer Izsák (1884-1945) értékes könyvtárát és zsoltár forditásait. Szentjóby Szabó Zoltán soha nem tudta meg, hogy barátját a dachaui koncentrációs táborba internálták, ahol a tábor papja lett. Május 3-adikán, pár nappal a tábor felszabaditása után, halt meg. Zoltán a kommunizmus alatt is a gyülekezeti munkának szentelte magát.10000 könyvet hagyott hátra.

 

A család ága, amelyböl én származom:

Pecsétnyomó 1800 Nagypapa ezüst cigarettatárcája kettö zafirral 1910. Nagyapám 1914.

A nagyapám György (1898-1979) mint fiatalkoru harcolt az elsö világháborúban és föhadnagyként fejezte be. A háborus emlékei által pacifista lett.

1944-ben a németek megszállták magyarországot. Nagypapának mint a csehszlovák hajózási társaság képviselöjének a németekkel is tárgyalnia kellet. Nem szerette a nácikat. Az elegáns irodájában fogadta a németeket, és udvariassan a legszebb magyarságban elmondta nekik hogy mennyire sajnálja hogy sajnos, sajnos egy árva szót sem tud németül. Egy barátságos kávé-sütemény után udvariassan de határozottan megmutatta nekik a kijáratot. Az idövel az igazgatóság is megtudta hogy a reprezentáns semmilyen nyelven nem beszél. Mérgessen figyelmeztették hogy azokat a nyelveket beszélje amikért a fizetését kapja; a politikai nézeteit meg tartsa meg magának!

Nagypapa valójában beszélt németül, magyarul, angolul, franciául, csehül, szlovákul, egy kicsit oroszul és latinul is olvasott.

Az ismert osztrák reporter és történész Hugo Portisch "Österreich II"/ "Ausztria II" könyve végén van egy rövid fejezet a dunai hajózásról a háboru végén. Szó van egy akcióról amelyben a dunai teherhajókat a Románia és Pozsony közötti szakaszon a németek elöl biztonságba vitték. A magyar hajózási társaságok munkásai sikerrel szabotálták a hajók elvitelét németországba. Portisch úr még megemliti hogy ezek a teli teherhajók a háboru után teljes 2 évig táplálták a bécsi lakosságot.

Nagymama mesélt nekem erröl az akcióról. A románia meg pozsony közötti szakaszért pont nagypapa vólt felelös. Nagymama mosolyogva mesélte el nekem, hogy hogyan vitték el a hajókat "a németek órra elöl".
Dunahajózás 1939 Magyar Kommunista Párt Kékcédulás választás 1947.

1944-ben majdnem agyonlötték nagypapát. Valaki öt meg egy másik embert az éppen megérkezett oroszoknál mint kém befeketitette. (Ez az ember késöbb nem mert Üllöre visszajönni.) Egy pár fegyveres orosz katona nagypapát meg a másik embert kikisérték a református templom mögötti temetöbe és megásatták velük a saját sirjukat! A kilátás a református templom tornyára képezte a kertünk végét! Nagypapa mint értelmes és képzett ember egy kicsit oroszul is beszélt. Nem esett a szájára. Az életéért beszélt! Mondta az oroszoknak hogy ö egy nagyon fontos ember, és másnap nagyon fontos emberekkel kell találkoznia. Ès ha ök holnap nem találják öt életben akkor...! Akkor! Akkor! Na majd akkor...! ! ! Nagypapa személyes kivégzési osztaga kezdett megijedni, nagyot káromkodtak és eldobatták nagypapával meg a másik emberrel az ásókat és hazaengedték öket. Nagypapa késöbb mesélte hogy legalább az ásókat hazahozhatta volna.

1944/45-ben az üllöi lakosok visszatelepitéséért, a közbiztonság meg a községi élet megszervezéséért és a pártok ujraalapitásáért vállalt felelösséget.

Az 1947-es kékcédulás választásokban, amikor a kommunisták választási csalással magukhoz ragadták a hatalmat magyarországon, nagyapám (a Magyar Szeociáldemokrata Párt tagja) irányitotta a választást Üllön, és vagy 60 kommunista kékcédulást letartóztattatott. A kommunizmus alatt minden politikai tisztségéröl lemondott.

A kommunizmusban nem lehetett többé nyugatra utazni. Nagypapa minden reggel vonattal utazott Budapestre dolgozni. Az odaúton angolul, visszafele franciául olvasott. Igy akarta megvédeni az immár "fölöslegessé vált" nyelvtudását a berozsdásodás elöl.

1956-ban a csehszlovák hajózási társaság összes vezetö magyar dolgozóját elbocsátották. 2 éve lett volna még hátra a nyugdijjazásig! Nagypapa megpróbálta beperelni Csehszlovákiát, de a kommunizmus alatt sajnos nem járhatott sikerrel.

Több mint 5000 német, magyar, angol, francia, cseh, szlovák meg latin könyvet hagyott hátra.



Thomas Szabó de Szentjób

Familie & Freunde

Home